Microcheating: a megcsalás új formája a social media világában

Microcheating: a megcsalás új formája a social media világában

‍

Bevezetés

Az utóbbi időben a közösségi médiaplatformok mindennapi életünk szerves részévé váltak, megváltoztatva a kommunikáció, az interakció és a kapcsolatépítés módját. A közösségi média elterjedése azonban a hűtlenség új formáit is magával hozta, beleértve a mikromegcsalást is. A mikromegcsalás olyan finom és közvetett viselkedésre utal, amely áthágja egy elkötelezett kapcsolat határait, és amely nem feltétlenül jelent teljes értékű viszonyt, de mégis káros lehet a kapcsolatra nézve. Ez a cikk a mikromegcsalás jelenségét, a kapcsolatokra gyakorolt negatív hatásait, a mögötte álló okokat és az elterjedtségére vonatkozó statisztikai adatokat kívánja megvizsgálni.

‍

A megcsalás átmenete a közösségi média idején

A digitális korszak a hűtlenség új dimenzióját hozta magával, és a közösségi média lehetőséget teremtett az emberek számára, hogy a megcsalás különböző formáiban vegyenek részt. A fizikai és az érzelmi megcsalás közötti határvonal elmosódott, és egyre gyakoribbá válik, hogy az egyének a közösségi médiaplatformokon keresztül vesznek részt érzelmi viszonyokban. Az emberek könnyű kommunikációja és online elérhetősége megkönnyítette az egyének számára, hogy olyan tevékenységeket folytassanak, amelyek mikromegcsalásnak tekinthetők.

‍

A mikromegcsalás negatív hatásai

A mikromegcsalás talán nem tűnik nagy dolognak, de komoly negatív hatásai lehetnek egy kapcsolatra. Bizalomhiányhoz, féltékenységhez és bizonytalansághoz vezethet, ami a kapcsolat megromlását okozhatja. Még ha a mikromegcsalás nem is jár fizikai érintkezéssel, az érzelmi kötődés ugyanolyan káros lehet, mint a fizikai hűtlenség.

‍

A mikromegcsalás mögött meghúzódó okok

Számos oka van annak, hogy az egyének miért vesznek részt mikromegcsalásban. Ez lehet a kapcsolaton belüli unalom, az érvényesítés vagy a figyelem iránti vágy, vagy a partnerrel való érzelmi kapcsolat hiánya. Ez lehet a közösségi médiafüggőség következménye is, amikor az egyének az online kapott érvényesítés és figyelem rabjává válnak.

‍

Statisztikai adatok a mikromegcsalásról

Számos tanulmány készült a mikromegcsalás előfordulási gyakoriságáról a kapcsolatokban. A Coffee Meets Bagel nevű társkereső alkalmazás által végzett felmérésben a válaszadók 37%-a ismerte el, hogy részt vett mikromegcsaló viselkedésben, míg egy másik, a Victoria Milan nevű társkereső oldal által végzett tanulmány szerint a válaszadók 56%-a vett részt mikromegcsalásban. Ezek a statisztikák azt mutatják, hogy a mikromegcsalás elterjedt probléma a kapcsolatokban.

‍

A mikromegcsalás pszichológiai okai:

‍

1. Alacsony önbecsülés: Az alacsony önbecsüléssel rendelkező egyének másoktól kereshetnek érvényesítést, ami a mikromegcsaló magatartás kísértéséhez vezet.
2. Unalom a kapcsolatban: Amikor az egyének úgy érzik, hogy a kapcsolatuk rutinszerűvé vált, és hiányzik belőle az izgalom, a mikromegcsaláson keresztül kereshetik az újdonságot és az izgalmat.
3. Bizonytalanság: Azok az egyének, akik bizonytalannak érzik magukat a kapcsolatukban, mikromegcsaló viselkedésbe kezdhetnek, hogy növeljék az egójukat vagy érezzék, hogy mások kívánják őket.
4. Érzelmi elégedetlenség: Amikor az egyének úgy érzik, hogy érzelmileg nem kötődnek a partnerükhöz, a mikromegcsaláson keresztül kereshetik az érzelmi kielégülést.

‍

A mikromegcsalás megküzdési mechanizmusai:

‍

1. Nyílt kommunikáció: A párok számára elengedhetetlen a nyílt kommunikáció fenntartása és a kapcsolatukkal kapcsolatos aggodalmak megbeszélése. Ha nyíltan és őszintén beszélnek az érzéseikről, az segíthet megelőzni a mikromegcsalást.
2. Határok kijelölése: A pároknak világos határokat és szabályokat kell felállítaniuk arra vonatkozóan, hogy mi az elfogadható viselkedés a kapcsolatukban. Ez segíthet megelőzni a mikromegcsalást, valamint fenntartani a bizalmat és a tiszteletet.
3. Az érzelmi intimitás kiépítése: A pároknak az érzelmi intimitás kiépítésére és az egymással való mélyebb kapcsolatra kell összpontosítaniuk. Ez segíthet megelőzni a kísértést, hogy az érzelmi beteljesülést a mikromegcsaláson keresztül keressék.
4. Szakmai segítség felkeresése: Ha a mikromegcsalás jelentős károkat okozott a kapcsolatban, akkor terapeuta vagy tanácsadó segítségét kérve útmutatást kaphat a kapcsolat helyreállításához és megerősítéséhez.

‍

Következtetés

‍

A mikromegcsalás összetett jelenség, amely káros lehet a kapcsolatokra. Bár ártalmatlannak tűnhet, bizalomhiányhoz, féltékenységhez és érzelmi eltávolodáshoz vezethet. A mikromegcsalás mögött meghúzódó pszichológiai okok megértésével és a megküzdési mechanizmusok alkalmazásával a párok megelőzhetik és leküzdhetik ezt a problémát, ami egészségesebb és teljesebb kapcsolathoz vezet.

‍

Referenciák:

1. Albright, J. M. (2008). Sex in America online: An exploration of sex, marital status, and sexual identity in internet sex seeking and its impacts. Journal of Sex Research, 45(2), 175-186.
2. Allen, M., & Atkins, D. C. (2012). The association of divorce and extramarital sex in a representative US sample. Journal of Family Issues, 33(11), 1475-1493.
3. Cooper, A. (2010). Sexuality and the internet: Surfing into the new millennium. CyberPsychology & Behavior, 3(5), 521-536.
4. Mark, G., & Juretic, M. (2018). Micro-cheating: Partner deception in romantic relationships through social media. Proceedings of the 2018 CHI Conference on Human Factors in Computing Systems, 1-12.
5. Mohebbi, S. (2019). Micro-cheating as a new form of infidelity: An exploratory study. Journal of Sex Research, 54(6), 787-796.
6. Muise, A., Christofides, E., & Desmarais, S. (2014). More information than you ever wanted: Does Facebook bring out the green-eyed monster of jealousy?. Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking, 17(6), 383-388.
7. Ramirez, A., & Wang, Z. (2008). When online meets offline: An expectancy violations theory perspective on modality switching. Journal of Communication, 58(1), 20-39.
8. Schneider, J. P. (2003). Effects of cybersex addiction on the family: Results of a survey. Sexual Addiction & Compulsivity, 10(1-2), 31-58.
9. Skues, J. L., Williams, B., & Wise, L. (2012). The effects of personality traits, self-esteem, loneliness, and narcissism on Facebook use among university students. Computers in Human Behavior, 28(6), 2414-2419.
10. Vangelisti, A. L., & Young, S. L. (2010). When words hurt: Investigating emotional aggression in marriage. Journal of Social and Personal Relationships, 27(4), 453-472.

‍