Zulauf Borbála vagyok, pszichológus, képzés alatt álló egészségvédő és fejlesztő komplex művészetterapeuta, és autogén tréning gyakorlatvezető.
Pszichológus diplomámat az Eötvös Loránd Tudományegyetem kognitív specializációján szereztem. Felnőttek és kamaszok lelki támogatásával foglalkozom; legyen szó stresszkezelésről, életvezetési elakadásról, vagy önismereti kérdésekről, igyekszem minden kliensemet támogatni abban, hogy választ találjon kérdéseire, megbirkózzon az előtte álló kihívásokkal, és újra magabiztosan nézhessen szembe a világgal.
A pszichológia mellett szívügyemnek tekintem a művészetet, úgy gondolom, az alkotás önmagában lehet gyógyító erejű, emellett néha a legbelső gondolatainkat, a nehéz érzéseket könnyebb alkotás formájában kifejezni, mint szavakkal. Ezért művészetterapeutának tanulok a Lelki Egészségvédő Alapítványnál. A művészetterápia során különböző alkotási folyamatokkal, mint a festés, rajzolás vagy agyagozás, segítünk felszínre hozni azokat a belső érzelmeket és gondolatokat, amelyeket szavakkal nehezebb lenne kifejezni. A foglalkozások során a kliens mélyebb önismeretre tehet szert, miközben az alkotás segíti a belső konfliktusok és érzelmi kihívások feldolgozását és megértését. Emellett autogén tréning gyakorlatvezető képzettséggel rendelkezem, ezen relaxációs módszer a stressz kezelésében, és a testi-lelki egyensúly megteremtésében nyújt segítséget.
Munkám során kiemelt figyelmet fordítok a biztonságos, megértő és elfogadó légkör kialakítására, hogy klienseim bátran ki merjék fejezni gondolataikat, érzéseiket, és egy számukra komfortos közegben találják meg a változáshoz vezető utat. Hiszem, hogy mindenkiben ott rejlik a változás lehetősége, és az ehhez szükséges belső erőforrások is, én ezeknek a felszínre hozásában tudok segítséget nyújtani. Szeretettel várom azokat, akik szeretnék mindennapi gondjaikat, kérdéseiket megosztani valakivel, vagy szeretnének jobban megismerkedni önmagukkal.
Témakörök, amelyekben segíteni tudok:
Kifejezetten kamaszok és szüleik számára:
“Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” (Weöres Sándor)