A megcsalás az egyik legmélyebben megérintő tapasztalat egy párkapcsolatban. Nem pusztán azért, mert egy kapcsolat határai sérülnek, hanem mert az addig biztonságosnak hitt érzelmi tér hirtelen bizonytalanná válik. A megcsalt fél gyakran nemcsak a másikban csalódik, hanem önmagában is: abban, amit érzett, gondolt, hitt, megélt. Ami korábban stabil volt, egyszerre kérdésessé válik: az emlékek, a közös múlt, sőt sokszor a saját értékesség érzése is. A megcsalást mégis gyakran leegyszerűsítve kezeljük. Erkölcsi kategóriákban gondolkodunk róla, gyors ítéleteket hozunk, bűnbakot keresünk, vagy éppen relativizáljuk a történteket. A valóság azonban ennél jóval összetettebb. Pszichológiai szempontból a megcsalás nem egyetlen cselekedet, hanem egy olyan esemény, amely egyéni sérülések, kapcsolatdinamikák és megküzdési módok találkozásában jön létre. Éppen ezért nem érthető meg kizárólag a felszínen látható történések alapján.

Ez a cikk nem a felmentésről, de nem is az elítélésről szól. Célja az, hogy pszichológiai nézőpontból segítsen megérteni, mi zajlik ilyenkor a megcsalt félben, mi történhet a megcsalóban, és miért válik a megcsalás sok esetben kapcsolatot és identitást megrendítő tapasztalattá. Mert csak azt lehet valóban feldolgozni, amit előbb megértettünk.

megcsalás

Mit nevezünk megcsalásnak?

A megcsalásról sokáig úgy gondolkodtunk, mint egy egyértelmű, jól körülhatárolható eseményről: valaki „félrelépett”, testi értelemben átlépett egy határt. A terápiás tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a megcsalás ennél jóval összetettebb jelenség. Nem mindig köthető konkrét szexuális aktushoz, és nem minden határsértés jelenik meg látványos formában. Éppen ezért fontos tisztázni, mit értünk megcsalás alatt – különösen akkor, amikor a feldolgozás a cél.

megcsalás

Szexuális, érzelmi, online, fantázia-alapú megcsalás

A szexuális megcsalás az, amit a legtöbben automatikusan annak neveznek: testi intimitás egy harmadik személlyel a párkapcsolat keretein kívül. Ez azonban csak az egyik, és nem feltétlenül a legsúlyosabb formája a megcsalásnak. Az érzelmi megcsalás sokszor kevésbé látványos, mégis mélyen romboló. Ide tartozik, amikor valaki érzelmileg egy másik személy felé fordul: vele osztja meg a belső világát, tőle vár megértést, megerősítést, intimitást, miközben mindezt elzárja a párjától. A megcsalt fél ilyenkor gyakran azt éli meg, hogy „nemcsak elhagyták, hanem lecserélték érzelmileg”. Az online megcsalás: üzenetek, közösségi oldalak, chatfelületek, erotikus vagy intim beszélgetések formájában – különösen nehéz terület. Sok kapcsolatban nincs egyértelmű konszenzus arról, hol húzódnak a határok, mégis erős sérülést okozhat, ha a digitális térben zajló intimitás titkossá válik. A fantázia-alapú megcsalás már finomabb pszichológiai kategória. Nem önmagában a fantáziák létezése a probléma, hanem az, ha ezek tartósan kiváltják a kapcsolatban hiányzó érzelmi vagy szexuális közelséget, és tudatosan elfordítanak a partnertől. Ilyenkor a megcsalás nem külső személlyel, hanem belső elhárítással történik.

A titok, a rejtőzködés és a kizárás szerepe

Pszichológiai szempontból a megcsalás egyik legfontosabb eleme nem maga a cselekedet, hanem a titok. A rejtőzködés, az elhallgatás, az információk visszatartása fokozatosan kizárja a párkapcsolati teret a történésből. A megcsalt fél nemcsak azt éli meg, hogy megsértették a kapcsolat szabályait, hanem azt is, hogy kimaradt valamiből, amiben elvileg benne kellett volna lennie.

Ez a kizárás gyakran mélyebb sebet ejt, mint maga a külső kapcsolat ténye. A bizalom ugyanis nem pusztán hűségből, hanem átláthatóságból is épül. Amikor ez megszűnik, a kapcsolat biztonságos alapja rendül meg.

Miért nem egységes fogalom – és miért fontos ez terápiában

Nincs univerzális definíciója annak, mi számít megcsalásnak, mert minden kapcsolat saját, kimondott vagy kimondatlan határokkal működik. Ami az egyik párnál elfogadható, a másiknál súlyos határsértés lehet. Terápiás munkában ezért nem az a kérdés, hogy „objektíve megcsalás történt-e”, hanem az, hogy a történtek milyen jelentést hordoznak az érintettek számára.

A feldolgozás csak akkor indulhat el, ha mindkét fél megérti, mi sérült valójában: a bizalom, az érzelmi kizárólagosság, az intimitás vagy a kapcsolati szövetség érzése. Enélkül a megcsalás könnyen leegyszerűsített vitatémává válik, miközben a valódi lelki folyamatok érintetlenek maradnak.

Kulcs: a megcsalás határsértés, nem pusztán aktus

Pszichológiai értelemben a megcsalás lényege nem az aktusban rejlik, hanem a határsértésben. Abban a pillanatban történik meg, amikor valaki kilép a közös kapcsolati térből, és egy másik irányba viszi el az intimitást – legyen az testi, érzelmi vagy mentális. Ezért fordulhat elő, hogy egyesek számára egy „ártatlan” üzenetváltás is ugyanolyan megrendítő, mint másoknál egy fizikai viszony.

Ha ezt a szemléletet sikerül elfogadni, a megcsalás már nem fekete-fehér történetként jelenik meg, hanem olyan komplex érzelmi eseményként, amely megértést igényel – nem mentegetést, nem ítéletet, hanem valódi ránézést.

megcsalás

Mi zajlik a megcsalt félben?

A megcsalás felfedezése sokszor nem „rossz hírként”, hanem megrázó eseményként érkezik meg. A megcsalt fél nem egyszerűen szomorúságot vagy haragot él át, hanem olyan intenzív belső állapotváltozást, amely pszichológiai értelemben a traumaélmény sajátosságait hordozza. Ez magyarázza, miért reagálnak sokan „túl erősen”. Valójában nem túlreagálnak, hanem egy rendkívüli helyzetre adnak emberi választ.

A megcsalás gyakran hirtelen, előkészítetlenül kerül felszínre. A megcsalt fél addigi valóságképe egyik pillanatról a másikra összeomlik: amit biztosnak hitt, utólag megkérdőjeleződik. Ez sokkreakciót válthat ki, amelyet érzelmi tompaság, zavartság, derealizációs élmények, alvászavar vagy éppen heves érzelmi kitörések kísérhetnek. A kapcsolat korábban biztonságos kötődési bázisként működött. Amikor ez meginog, az idegrendszer veszélyként érzékeli a történteket, és aktiválódnak a klasszikus stresszválaszok: küzdelem, menekülés vagy lefagyás. Ezek nem tudatos döntések, hanem automatikus idegrendszeri reakciók.

Kontrollvesztés, kényszeres rágódás, testreakciók

A megcsalás élménye gyakran együtt jár a kontroll elvesztésének érzésével. A megcsalt fél úgy érzi, nem ura többé a saját életének, gondolatainak, érzelmeinek. Megjelenhet a kényszeres rágódás: újra és újra lejátszódnak a történtek, a képzelet kitölti a hiányzó részleteket, a „mi történt valójában?” kérdése állandóvá válik. Mindez testi szinten is megjelenhet. Gyakoriak a szív- és gyomortáji panaszok, étvágytalanság vagy falásrohamok, izomfeszülés, fejfájás, kimerültség. A test ilyenkor „átveszi a szót”, amikor az élmény még nem feldolgozható gondolati szinten.

Önvád: „hol rontottam el?”

A megcsalt fél gyakran önmaga felé fordítja a kérdéseket. „Miért nem vettem észre?” „Mit csináltam rosszul?” „Ha jobb partner lettem volna, megtörtént volna ez?” Az önvád paradox módon egyfajta kontrollvisszaszerzési kísérlet. Ha a történtek okát önmagunkban találjuk meg, akkor illúzió szintjén ugyan, de újra befolyásolhatónak tűnik a világ. Ez az önkritikus belső párbeszéd azonban hosszú távon rombolja az önértékelést, és elhomályosítja a lényeges különbséget: a kapcsolat nehézségei és a megcsalásra adott döntés nem azonosak. A felelősség ebben a folyamatban nem egyenlően oszlik meg.

megcsalás
Miért jelenik meg gyakran poszttraumás tünetkép

Nem ritka, hogy a megcsalt fél poszttraumás stresszhez hasonló tüneteket mutat. Visszatérő emlékbetörések, elkerülő viselkedés, érzelmi túlérzékenység, fokozott éberség, bizalmatlanság jelenhet meg – nemcsak a partnerrel, hanem a világ egészével szemben. Mivel a sérülés egy közeli, intim kapcsolatban történt, a biztonságérzet alapja inog meg. Fontos látni, hogy a trauma nem attól lesz trauma, hogy „nagy tragédia” történt, hanem attól, hogy az esemény meghaladta az egyén aktuális megküzdési kapacitását. A megcsalás sokaknál pontosan ilyen élmény.

Normális reakciók egy abnormális helyzetre

A megcsalás után megjelenő érzelmi, gondolati és testi reakciók nem a gyengeség, hanem az idegrendszer természetes válaszai egy rendkívüli helyzetre. A legnagyobb kárt gyakran nem maga az esemény okozza, hanem az, amikor a környezet – vagy a megcsalt fél saját maga – bagatellizálja ezeket a reakciókat. A gyógyulás első lépése nem a „túllépés”, hanem annak felismerése, hogy ami történik, érthető. Csak erre a megértésre lehet később feldolgozást és döntéseket építeni.

Mi történik a megcsaló félben?

A megcsalás pszichológiai megértése akkor válik igazán nehézzé, amikor nemcsak a megcsalt fél fájdalmára, hanem a megcsaló belső folyamataira is ránézünk. Ez a nézőpont gyakran ellenérzést vált ki, mert könnyen összekeverhető a mentegetéssel. Fontos azonban különbséget tenni a megértés és a felmentés között. A pszichológiai magyarázat nem veszi el a felelősséget, viszont segít feltárni, milyen belső állapotok és működésmódok vezettek a határsértéshez.

Nem mentegetés, hanem megértés

A megcsaló fél viselkedésének megértése nem azt jelenti, hogy elfogadjuk vagy igazoljuk a történteket. A felelősség kérdése ettől független. A terápiás munka azonban nem állhat meg az ítélet szintjén, mert az nem hoz változást. A megértés célja annak feltárása, hogy milyen hiányok, feszültségek vagy belső konfliktusok tették a megcsalást „lehetséges megoldássá” az adott helyzetben.

Elfojtott szükségletek, identitáskrízis, érzelmi éhség

Sok megcsalás hátterében nem hirtelen fellángolás, hanem hosszabb ideje jelen lévő, ki nem mondott szükségletek állnak. Ezek lehetnek érzelmi közelség iránti vágyak, visszajelzés iránti igény, női vagy férfi identitás megerősítése, élőnek, kívánatosnak érzett önkép keresése. Ha ezek a szükségletek nem találnak helyet a kapcsolatban – akár kommunikációs nehézségek, akár belső gátak miatt –, akkor kerülő utakon törhetnek felszínre.

Az identitáskrízis különösen gyakori háttértényező. Életszakaszváltások, gyermekvállalás, kiégés, testi változások vagy veszteségek megingathatják az önazonosság érzését. A megcsalás ilyenkor nem feltétlenül a másik felé irányul, hanem önmagunk felé: egy kísérlet arra, hogy újra kapcsolatba kerüljünk egy elveszettnek hitt én-résszel.

Miért nem mindig a kapcsolat „hibája”

Fontos hangsúlyozni, hogy nem minden megcsalás vezethető vissza közvetlenül a kapcsolat minőségére. Léteznek jól működő, stabil kapcsolatok, amelyekben mégis megtörténik a megcsalás. Ilyenkor a háttérben gyakran egyéni sérülések, korábbi kötődési minták vagy feldolgozatlan belső konfliktusok állnak. Ez nem jelenti azt, hogy a kapcsolatnak nincs szerepe, de azt igen, hogy a megcsalás nem egyenes következménye annak, hogy „rossz volt a párkapcsolat”. A külső kapcsolat gyakran tünet, nem ok – egy belső hiány vagy feszültség külső megjelenése.

megcsalás
A hasítás: „otthon jó, máshol élő”

Gyakori pszichológiai jelenség a megcsalás során a hasítás. A megcsaló fél mentálisan kettéválasztja az életét: a „biztonságos, stabil otthon” és az „élő, izgalmas, vágyott világ” között. Ez a működésmód átmenetileg csökkenti a belső feszültséget, mert lehetővé teszi, hogy a két valóság ne találkozzon. A probléma azonban az, hogy a hasítás hosszú távon fenntarthatatlan. A valóság előbb-utóbb összeér, és ekkor a belső konfliktus felerősödik. Terápiás szempontból a gyógyulás egyik kulcsa éppen ennek az integrációnak a támogatása: annak felismerése, hogy a vágyak, hiányok és felelősségek nem külön világokban léteznek.

Nem a szeretet hiánya, hanem a belső kapcsolat zavara

Fontos szakmai szempont, hogy nem minden megcsalás mögött a másik iránti szeretetlenség áll. Sok esetben inkább arról van szó, hogy a megcsaló fél elveszítette a kapcsolatot önmagával: szükségleteivel, határaival, érzéseivel. A megcsalás ilyenkor nem a másiktól való eltávolodás elsődleges kifejeződése, hanem egy elhibázott kísérlet arra, hogy valaki újra „érezzen valamit”.

Ez a felismerés nem csökkenti a fájdalmat, de segít kilépni a leegyszerűsítő narratívákból. És ez az a pont, ahol a megcsalás valódi feldolgozása – akár egyénileg, akár párban – egyáltalán elkezdődhet.

Gyakori tévhitek a megcsalásról

A megcsalás köré erős, érzelmekkel telített narratívák épülnek. Ezek sokszor segítenek gyors magyarázatot adni egy fájdalmas helyzetre, de ritkán segítik a valódi feldolgozást. A leegyszerűsítő állítások kapaszkodót kínálnak, ugyanakkor beszűkítik a megértés lehetőségét, és gyakran tovább mélyítik a sérülést. A pszichológiai megközelítés célja nem az, hogy ezeket megcáfolja „igaz–hamis” logikával, hanem hogy árnyalja őket.

„Aki megcsal, az nem szeret”

Ez az egyik leggyakoribb és legerősebb állítás, mégis félrevezető. A szeretet megléte és a megcsalás ténye nem zárják ki egymást automatikusan. Sok megcsaló fél valóban kötődik a partneréhez, törődik vele, és nem szeretne kilépni a kapcsolatból. A megcsalás ilyenkor nem a szeretet hiányának, hanem egy másik pszichológiai konfliktusnak a következménye. Ez nem jelenti azt, hogy a szeretet „elég” lett volna, vagy hogy a fájdalom kisebb lenne. A megcsalt fél számára a szeretet és a hűtlenség együttléte különösen nehezen feldolgozható ellentmondás. Terápiás munkában azonban fontos különválasztani a kettőt, mert csak így lehet megérteni, mi történt valójában.

„Ha jobb lenne a szex, nem történne meg”

A szexualitás gyakran kerül fókuszba megcsalás esetén, de ritkán ez a valódi kiváltó ok. A kielégítetlen szexuális élet önmagában nem vezet szükségszerűen megcsaláshoz, és sok megcsalás olyan kapcsolatban történik, ahol a szex rendszeres és kielégítő. A háttérben sokszor nem a technikai vagy mennyiségi hiány áll, hanem az intimitás minőségének változása, az érzelmi közelség csökkenése vagy az önértékelés sérülése. A megcsalás ilyenkor nem „jobb szex” keresése, hanem egy érzelmi vagy identitásbeli hiány kompenzálása.

megcsalás
„Ezt nem lehet túlélni”

A megcsalást sokan kapcsolatvégi pontként értelmezik, és valóban vannak helyzetek, amikor a kapcsolat nem folytatható. Ez azonban nem azonos azzal, hogy a megcsalás feldolgozhatatlan lenne. Pszichológiai értelemben a túlélés nem azt jelenti, hogy minden ugyanott folytatódik, ahol abbamaradt, hanem azt, hogy az érintettek képesek érzelmi szinten feldolgozni a történteket. Vannak kapcsolatok, amelyek a megcsalás után megszűnnek, és vannak, amelyek átalakulva folytatódnak. Mindkét út lehet egészséges, ha tudatos döntések és feldolgozás előzi meg őket. A „nem lehet túlélni” narratíva gyakran elveszi a választás szabadságát.

„A bizalom soha nem épülhet újra”

A bizalom elvesztése a megcsalás egyik legfájdalmasabb következménye, de nem végleges állapot. Fontos azonban különbséget tenni a régi és az új bizalom között. Ami egyszer megsérült, az nem tér vissza eredeti formájában. Új bizalom épülhet, más alapokon, lassabban, több tudatossággal. A bizalom helyreállása nem ígéret kérdése, és nem pusztán idő függvénye. Valódi felelősségvállalást, átláthatóságot és következetes viselkedést igényel. Nem minden kapcsolatban lehetséges, de nem is lehetetlen – és ezt fontos kimondani a leegyszerűsítő véglegességgel szemben.

A leegyszerűsítő narratívák ára

A tévhitek ereje abban rejlik, hogy gyors magyarázatot adnak egy rendkívül komplex helyzetre. Az áruk azonban magas: beszűkítik a gondolkodást, fokozzák az önvádat, és megakadályozzák a valódi ránézést arra, mi sérült és mire van szükség a továbblépéshez. A megcsalás megértése nem mentség, hanem lehetőség arra, hogy az érintettek ne csak elszenvedjék, hanem feldolgozzák a történteket.

A megcsalás ritkán csak egy történet a hűségről. Sokkal inkább szól a biztonságról, az intimitásról, az önmagunkhoz és a másikhoz fűződő kapcsolatról. Arról, hogy mi történik akkor, amikor egy kapcsolat már nem tudja megtartani mindazt, amit addig elbírt, és a feszültségek kerülőutakon törnek felszínre. Pszichológiai szempontból a megcsalás nem fekete-fehér kérdés. Nem minden kapcsolat menthető, és nem is minden kapcsolat mentendő. De minden megcsalás hordoz információt: arról, hogy hol sérültek a határok, milyen szükségletek maradtak kimondatlanul, és milyen működésmódok vezettek el idáig. Ezek a felismerések akkor is fontosak, ha a kapcsolat folytatódik, és akkor is, ha véget ér.

A feldolgozás nem a felejtéssel kezdődik, és nem is a megbocsátással. Sokkal inkább azzal, hogy megértjük, ami történt, hatott ránk – érzelmileg, testi szinten, az önértékelésünkben és a kötődési mintáinkban. Ez a megértés teremti meg annak lehetőségét, hogy a döntések ne kizárólag fájdalomból, hanem tudatosságból szülessenek. A megcsalás után nincs univerzális „jó megoldás”. Van viszont esély arra, hogy a történtek ne csupán sérülést, hanem önismeretet is hozzanak. Akkor, ha merünk lassan haladni, kérdezni, segítséget kérni, és elfogadni: ami most nehéz, az nem gyengeség jele, hanem egy rendkívüli helyzet emberi következménye.

A témában jártas pszichológusaink

Balog Bíborka Bella
Pszichológus, Teljesítmény-, és sport szakpszichológus
Munka-, és szervezetpszichológia, Teljesítmény-, és sportpszichológia
Adorján Fanni
Tanácsadó szakpszichológus
Antal Tünde
Pszichológus, kognitív viselkedésterápiás (CBT) konzultáns jelölt
kognitív viselkedésterápia (CBT)
Bálint Márton
Pszichológus, képzésben lévő kognitív viselkedésterápiás (CBT) konzultáns
Kognitív viselkedésterápia (CBT), Elfogadás és Elköteleződés Terápia (ACT)
Barta Gábor
Sport szakpszichológus, szervezet- és vezetőfejlesztő szakpszichológus
Kognitív technikák, Pozitív pszichológia, Mindfulness
Bedekovics Norbert
Pszichológus, Szexuálpszichológiai szakpszichológus jelölt
kognitív és viselkedésterápia (CBT), sématerápiás eszközök
Birkás Lilla
Pszichológus, Képzésben levő pár-, és családterapeuta, Sématerápiás konzultáns jelölt
Kognitív módszerek, sématerápia, pár-, és családterápia
dr. Ungár Judit
Pszichológus, relaxációs gyakorlatvezető, OH kártya instruktor, Holistic Family Coach
Relaxációs módszerek, autogén training
Fekete Lili Szonja
Pszichológus, Képzésben lévő család- és párterapeuta
Kognitív viselkedésterápia, Mindfulness, Művészetterápia, Család- és párterápia
Fodor Bernadett
Pszichológus, Tanácsadó szakpszichológus-jelölt, Képzésben lévő pár-, és családterapeuta
Pár-, és családterápia, relaxációs módszerek, munka-, és szervezetpszichológia
Gábor Lili
Szexuálpszichológiai szakpszichológus jelölt
Személyközpontú megközelítés, NLP
György Korinna
Pszichológus, addiktológiai konzultáns, és szexuálpszichológiai szakpszichológus jelölt
Pszichológus, addiktológiai konzultáns, és szexuálpszichológiai szakpszichológus jelölt
Homoki Adél
Pszichológus, Tanácsadó-szakpszichológus jelölt
Relaxációs módszerek, Autogén tréning
Hompoth Orsolya
Pszichológus, Képzésben lévő pár-, és családterapeuta
Pár-, és családterápia, rendszerszemlélet
Irtzl Eszter
Pszichológus, képzésben lévő kognitív viselkedésterápiás konzultáns, OH kártya instruktor
Kognitív viselkedésterápia (CBT), OH kártya, Szexuálpszichológia
Kántor Dóra
Pszichológus, Sémakonzultáns-jelölt, Kognitív viselkedésterápiás konzultáns jelölt, Képzésben lévő család és párterapeuta
Kognitív viselkedésterápiás technikák, család-, és párterápia
Kiss András
Teljesítmény és sport szakpszichológus
Kognitív, imaginatív és relaxációs módszerek
Kovordányi Luca
Pszichológus, Képzésben lévő kognitív viselkedésterápiás (CBT) konzultáns
Kognitív viselkedésterápia (CBT)
Ábrahám Izsák János
Pszichológus, Komplex integratív terapeuta jelölt, Krízisintervenciós szakpszichológus jelölt
KIP, Ericksoni hipnózis, NLP
Lakatos Szilvia
Pszichológus, kognitív viselkedésterápiás (CBT) konzultáns jelölt
Kognitív viselkedésterápia (CBT)
Maier Krisztina
Egészségszichológus, Képzésben levő pár-, és családterapeuta
Kognitív szemlélet, személyközpontú megközelítés
Molnár Anikó
Pszichológus, Teljesítmény és sport szakpszichológus, Sématerápiás konzultáns-jelölt
Autogén tréning relaxációs módszer, Neurolingvisztikus Programozás, Katathym Imaginatív Képélmény, Kognitív módszerek
Nagy Klaudia
Tanácsadó szakpszichológus
Imaginációs, személyközpontú és rendszerszemléleti eszközök
Nagy Virág
Pszichológus, Kognitív viselkedésterápiás konzultáns jelölt
Kognitív viselkedésterápia (CBT), relaxációs technikák
Pálfi Bernadett Viktória
Pszichológus, Szexuálpszichológiai szakpszichológus jelölt, Sémakonzultáns jelölt
Kognitív és sématerápiás technikák, relaxációs módszerek
Pernyész Lilla
Tanácsadó szakpszichológus jelölt, autogén training gyakorlatvezető
Kognitív szemlélet, autogén training, személyközpontú megközelítés
Pfaff Kinga
Pszichológus, kognitív viselkedésterápiás (CBT) konzultáns jelölt
Kognitív viselkedésterápia (CBT), érzelmi intelligencia fókuszú személyiségfejlesztés, integratív szemlélet
Prekker Vanda
Pszichológus
Autogén tréning, család-és párterápia
Rácz-Dienes Adrienn
Pszichológus, kognitív viselkedésterápiás (CBT) konzultáns jelölt, sématerápiás konzultáns jelölt
Kognitív viselkedésterápia (CBT), relaxációs gyakorlatok, szimbólumterápia
Román Barbara
Szexuálpszichológiai szakpszichológus
Kognitív (CBT) technikák, sématerápiás technikák, autogén tréning, progresszív izomrelaxáció, művészetterápiás eszközök
Sánta Virág
Pszichológus, kognitív viselkedésterápiás (CBT) konzultáns jelölt
Schneiderné Csűri Liselotte
Klinikai-, és mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológus
Integratív pszichoterápia
Stubnya Noémi
Szexuálpszichológiai szakpszichológus
Kognitív Viselkedésterápia
Szabó Anita
Pszichológus, krízisintervenciós szakpszichológus jelölt
sématerápia, mindfulness, önegyüttérzés fókuszú terápiás megközelítések (ACT, CFT)
Szabó Rita
Szexuálpszichológiai szakpszichológus, képzésben lévő pár-, és családterapeuta
Kognitív viselkedésterápia
Szalai Fanni
Pszichológus, kognitív viselkedésterápiás (CBT) konzultáns jelölt
Kognitív viselkedésterápia (CBT)
Szalai Mirjam
Pszichológus, Képzésben levő pár-, és családterapeuta
Pár,- és családterápia, rendszerszemlélet
Szandtner Eszter
Pszichológus, Komplex integratív gyermekterapeuta jelölt
Autogén tréning, integratív szemlélet
Szekeres-Divós Dorina
Pszichológus, Szexuálpszichológiai szakpszichológus jelölt
Relaxációs módszerek, autogén tréning, kismamák támogatása, szexuálpszichológia
Széplaki Anna
Pszichológus
személyközpontú megközelítés, mindfulness
Szabó Lili
Felnőtt klinikai szakpszichológus, integratív hipnoterapeuta, Nlp master
Felnőtt klinikai szakpszichológus, integratív hipnoterapeuta, Nlp master
Teller Nikolett
Pszichológus, kognitív viselkedésterápiás konzultáns-jelölt
kognitív viselkedésterápiás konzultáns-jelölt
Szűcs-Veress Melinda
Addiktológiai tanácsadó szakpszichológus, Képzésben lévő család- és párterapeuta, Sémakonzultáns jelölt
Tenk Fanni Anna
Tanácsadó szakpszichológus, Sématerápiás konzultáns-jelölt, Autogén tréner
Sématerápia, Autogén tréning
Tóth-Para Boróka
Pszichológus, Képzésben levő sématerápiás konzultáns jelölt, Képzésben levő Pár-, és családterapeuta, Gyakorló brainspotting terapeuta
Sématerápia, autogén tréning, család-és párterápia, művészetterápia
Topa Kristóf
Pszichológus, PhD hallgató, Kognitív- és viselkedésterápiás konzultáns
Kognitív viselkedésterápia (CBT)
Tóth Csenge Piroska
Pszichológus, Teljesítmény-, és sportpszichológiai szakpszichológus
Relaxációs és stresszkezelő technikák
Vadász Viktória
Klinikai és Mentálhigiéniai Gyermek- és Ifjúsági Szakpszichológus jelölt
Kognitív viselkedésterápia (CBT)
Vargáné Bojti Ágnes
Pszichológus, Krízisintervenciós szakpszichológus jelölt
Kognitív-, imaginatív-, relaxációs technikák
Várnai Olivér
Pszichológus, képzésben lévő kognitív viselkedésterápiás (CBT) konzultáns
Kognitív viselkedésterápia (CBT)
Végh Ferenc
Tanácsadó szakpszichológus, Kognitív viselkedésterápiás (CBT) konzultáns
Kognitív viselkedésterápia (CBT), személyközpontú tanácsadás, katatím imaginatív terápia, relaxáció
Zulauf Borbála
Pszichológus, Sématerápiás konzultáns jelölt, Kognitív viselkedésterápiás (CBT) konzultáns jelölt
Kognitív viselkedésterápia (CBT), művészetterápia, autogén tréning és egyéb relaxációs módszerek